Menü Bezárás

Hozam és kockázat

A bemutatott stratégiák segítségével 5-10 százalékos havi hozamot lehet elérni a piaci körülmények függvényében. Ez első látásra nagyon nagy szám, sokak szemében akár komolytalanul nagynak is tűnhet. Helyes értelmezéséhez két témát kell körüljárni: hogyan valósítható meg egyáltalán, és mekkora kockázat mellett?

A megvalósíthatóság a devizapiac sajátosságainak ismeretében könnyen belátható. A kereskedés költségei szinte elhanyagolhatóan alacsonyak, nagyságrendileg a szokásos napi ármozgás 1 százalékát teszik ki. Összehasonlításképpen a magyar tőzsdén a részvénykereskedés költségei brókercégtől függően ennek akár ötvenszeresét is elérhetik, de legjobb esetben is legalább tízszeres költséggel kell számolni. Havi 10 százalék hozamhoz kereskedési naponként átlagosan 0,5 százalékot kell elérni. A részvénypiacon ennek jelentős, akár nagyobbik részét elvinné a bróker jutaléka, a forexen a kereskedés költsége gyakorlatilag elhanyagolható. Így ha valaki a részvénypiacon képes szolid nyereséggel kereskedni, ugyanezzel a teljesítménnyel a devizapiacon lényegesen magasabb hozamot érhet el az alacsonyabb költségek miatt.

Nem a tőkeáttétel veszélyes, hanem aki ész nélkül használja

A devizapiacon tőkeáttétellel kereskedünk. Ez közismerten kétélű fegyver, amennyire fokozza a nyereségtermelő képességet, ugyanannyira növeli a kockázatot is. Ha azonban van egy jó stratégiánk a kockázat hatékony korlátozására, akkor a tőkeáttétel segítségével teljesen reálissá válik magas nyereséget termelni. A forex brókereknél akár több százszoros tőkeáttétellel lehet kereskedni. Ez azt jelenti, hogy az üzlet befektetést alig igényel (ezer dollár értékű pozíciót néhány dollár letét elhelyezése mellett nyithatunk). A kereskedési tőkére csak az átmeneti veszteségek finanszírozása céljából van szükség. Stratégiáim alkalmazásakor tehát nem arra használjuk a magas tőkeáttételt, hogy minél nagyobb értékű pozícióval kereskedjünk, hanem arra, hogy a gyakorlatban előfordulható legnagyobb átmeneti veszteségek esetén is végig tudjuk vinni a stratégiát egészen a nyereséges zárásig, miközben az üzlet megkötéséhez szükséges letét csak minimális tőkét igényel.

Tőkeáttétel nélkül is lehet nagyot bukni

Kockázat oldaláról nézve az elérhető hozamot természetesen nem egy bankbetét kockázatához kell mérni. Csodák nincsenek, kockázatmentes befektetéssel nem lehet a bankbetétek, vagy állampapírok hozamánál többet elérni. Ha viszont valami nem kockázatmentes, nagyon nehéz, pontosabban lehetetlen megmondani, hogy mennyire kockázatos. Azt szokták például mondani, hogy egy ingatlanbefektetési alap nem nagyon kockázatos. Ennek megfelelően elég szerény, de stabil hozamokat produkáltak ezek az alapok éveken keresztül. Aztán 2008-ban egyszer csak felfüggesztették a befektetési jegyek visszaváltását, és sok befektető csak a tőkéje töredékét kapta vissza azóta. Kiderült, hogy minden alapnál mesterségesen túlértékelték az ingatlanportfóliót a valós piaci értékhez képest.

Azt is hüvelykujjszabályként szokták emlegetni, hogy ha már részvénybefektetés, a legnagyobb, legelismertebb cégek részvényeit érdemes venni a tőzsdén, mert azok még általános piaci visszaesés idején is jobban megőrzik értéküket, mint a kisebb cégek papírjai. Tessék ezt annak mondani, aki 10 ezer forintért vett OTP részvényt, majd néhány hónap múlva, a hitelválság kirobbanása után 2 ezer forinton eladta!

Ésszerű kockázatvállalás

Nézetem szerint egy befektetés vagy kockázatmentes, vagy nem az. Ha nem kockázatmentes, akkor úgy tekintem, hogy nagyon kockázatos, vagyis elveszíthetem akár a teljes befektetést. A kérdés inkább az, hogy a vállalt kockázatért cserébe mekkora hozamot biztosít a kockázatmentesen elérhető hozamon felül. Az ingatlanalap tipikusan rossz választás lett volna ebben a megközelítésben. A hozama nem különbözött lényegesen egy bankbetéttől, viszont a tőke jelentős részét el lehetett veszíteni vele, amikor rosszra fordultak a dolgok. Az általam kifejlesztett forex stratégiák használata pedig – hangozzék ez bármilyen szerénytelenül is – tipikusan a jó választás. Kockázatos ugyan, viszont sokkal nagyobb hozamot termel, mint bármilyen más, kockázatos befektetés. Stratégiáimat múltbeli adatokon sok évre visszamenőleg teszteltem, és végig nyereségesnek bizonyultak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár holnap nem fognak veszíteni, csak azt, hogy ennek nem túlzottan nagy az esélye. De hogy pontosan mekkora ez az esély, azt nem lehet megmondani.

Ennek megfelelően a stratégiáim alkalmazása esetén kétféle kockázati megközelítés lehetséges. Aki nagyobb összegű, több milliós befektethető tőkével rendelkezik, a tőke nagy részét, mondjuk 90 százalékát helyezze el kockázatmentes befektetésben, 10 százalékával pedig alkalmazza az én módszeremet. A devizapiacra vitt összeg kockázatát tekintsük 100 százaléknak! Így a teljes befektetés kockázata megfelel a kockázatos rész portfólión belüli részarányának, vagyis 10 százaléknak. Legrosszabb esetben a teljes tőke ekkora része vész el, miközben a legnagyobb része a bankban kamatozik.

A kockázatos rész ugyanakkor havonta átlagosan 10 százalék hozamot termel. Ez a teljes portfólióra vetítve egy hónap alatt 1 százalék a bankban kapott kamaton felül. Ha a hozamot minden hónapban kivesszük, akkor ez a teljes tőkére vetítve 12 százalék hozamot jelent egy év alatt. Ehhez adódik hozzá a bankban lekötött összeg kamata. Ebben az esetben néhány hónap alatt megszűnik a kockázat, hiszen a kivett nyereség addigra nagyobb lesz, mint a portfólió kockázatos része. Vagyis az első évben vállalunk 10 százalék kockázatot, és ennek fejében a továbbiakban már kockázatmentes a teljes befektetésünk, ami éves szinten 12 százalékot fog hozni a banki kamatokon felül.

A másik lehetőség, hogy a hozamot nem vesszük ki, hanem részben, vagy teljes egészében visszaforgatjuk, folyamatosan növelve a magas hozammal forgatott tőkét. Így hosszabb időre megmarad az eredeti 10 százalékos kockázat, viszont az éves hozam a teljes befektetésre néhány év alatt az eredeti 12 százalék sokszorosára nőhet.

Ha nincs pénzed, kénytelen vagy kockáztatni

Akinek csak néhány százezer forintja van befektetésre, nem tud élni az előbb bemutatott kockázat megosztással. El kell döntenie, hogy kockázatmentes, vagy kockázatos befektetést választ. Ekkora összegre a kockázatmentes kamat viszonylag jelentéktelen összeget tesz ki, ezért az esetek nagy részében ilyen kis összeget nem is szoktak megtakarítani. Helyette elköltik olyan dolgokra, amikre nincs is igazán szükség.

A másik alternatíva egy kockázatos befektetés, ahol ugyan megvan az esélye, hogy a pénz elvész (ez azonban nem sokban különbözik attól, mintha felesleges dolgokra költenénk), viszont jó eséllyel belátható időn belül megtöbbszörözhető a tőke, és elég nagy összeg lesz ahhoz, hogy a továbbiakban már a kockázatot megosztva lehessen befektetni, és akár a megélhetéshez is elegendő hozamot termelni vele. Aki ezt az utóbbi megoldást választja, érdemes mindaddig folyamatosan kivennie a nyereséget, amíg az eredeti befektetésnek megfelelő összeget biztonságba nem helyezi, így a továbbiakban már nincs kockázat. Innentől kezdve a nyereség egy része már nyugodtan visszaforgatható a minél magasabb hozam elérése érdekében.

Természetesen a portfólión belül a kockázatos és kockázatmentes elemek arányát tetszőleges szintre állíthatjuk, és ezzel más hozamszintet is megcélozhatunk a hozzá tartozó kockázat mellett.

Gyere el, kérdezz, ha valami nem világos. Az egészet sokkal érthetőbben is el tudom mondani, mint ahogy itt leírtam. 🙂